Szófajok és a szavak ragozása / Nyelvtan

A névmások a főneveket, mellékneveket, számneveket vagy határozószavakat helyettesítik. A tárgyakat nem nevezik meg közvetlenül, csak utalnak rá.

Žiak píše úlohu. → On píše úlohu.
Rád čítam zaujímavé knihy. → Rád čítam také knihy.

A névmások felosztása:

Személyes:
- a) általános: ja, ty, on, ona, ono, my, vy, oni, ony
- b) birtokos: môj, tvoj, jeho, jej, náš, váš, ich
Visszaható:
- a) általános: seba / sa (Datívnál sebe / si)
- b) birtokos: svoj
Mutató: ten, tá, to, tí, tie, tento, táto, toto, títo, tieto, onen, oné…
Kérdő: kto? čo? aký? ktorý? kde? kedy? prečo? ako? koľký?
Vonatkozó (alárendelő összetett mondatoknál): kto, čo, aký, ktorý, kde, kedy, prečo, ako, koľký…
Határozatlan: niečo, dakto, bárskoľko, všeličo, ktosi, kdekoľvek…
Meghatározási: ten istý, taký istý, iný, každý, všetci, nikto, nijaký, sám, samý

Névmások ragozása

Személyes névmások ragozása

A ja, ty, onnévmásoknál megkülönböztetjük a hosszú (mňa, teba, jeho…) és rövid (ma, ťa, ho…) alakokat. A rövid alak sosem állhat a mondat elején.

Vidím ťa. Ťa vidím.
Vidím teba. Teba vidím.

a) általános

Egyes szám

N	`ja`	`ty`	`on`	`ona`	`ono`
G	`mňa` / `ma`	`teba` / `ťa`	`jeho` / `neho` / -`ňho` / -`ň`	`jej` / `nej`	`jeho` / `neho` / -`ň`
D	`mne` / `mi`	`tebe` / `ti`	`jemu` / `nemu` / `mu`	`jej` / `nej`	`jemu` / `nemu` / `mu`
A	`mňa` / `ma`	`teba` / `ťa`	`jeho` / `neho` / `ho` / -`ňho` / -`ň`	`ju` / `ňu`	`jeho` / `ho` / -`ň`
L	(`o`) `mne`	(`o`) `tebe`	(`o`) `ňom`	(`o`) `nej`	(`o`) `ňom`
I	`mnou`	`tebou`	`ním`	`ňou`	`ním`

Többes szám

N	`my`	`vy`	`oni`	`ony`
G	`nás`	`vás`	`ich` / `nich`	`ich` / `nich`
D	`nám`	`vám`	`im` / `nim`	`im` / `nim`
A	`nás`	`vás`	`ich` / `nich`	`ich` / `ne`
L	(`o`) `nás`	(`o`) `vás`	(`o`) `nich`	(`o`) `nich`
I	`nami`	`vami`	`nimi`	`nimi`

Megj.: A neho, nemu, nej, ňu, nim, ne stb. alakokat csak elöljáróval együtt használjuk.

Čakám na neho.
Idem k nemu.
Bez nich je smutný.

b) birtokos

Egyes szám

	Hím nem	Nő nem	Semleges nem
N	`môj`	`moja`	`mojie`
G	`môjho`	`mojej`	`môjho`
D	`môjmu`	`mojej`	`môjmu`
A	`môjho`^? / `môj`^?	`moju`	`moje`
L	`mojom`	`mojej`	`mojom`
I	`mojím`	`mojou`	`mojím`

Többes szám

	Hím nem (élő)	Egyéb
N	`moji`	`moje`
G	`mojich`	`mojich`
D	`mojim`	`mojim`
A	`mojich`	`moje`
L	`mojich`	`mojich`
I	`mojimi`	`mojimi`

Megj.: Hasonlóképp ragozzuk a tvoj, náš, váš és a svoj névmásokat is.

A birtokos névmásokra a čí, čia, čie kérdő névmásokkal kérdezünk rá, attól függően, hogy milyen nyelvtani nemhez tartozik az adott főnév.

Čí je to pes? To je môj pes.
Čia je to kniha? To je tvoja kniha.
Čie je to auto? To je naše auto.

Čí sú to rodičia? To sú moji rodičia.
Čie sú to knihy? To sú moje knihy.
Čie sú to autá? To sú moje autá.

Egyes szám

	Hím nem `čí`	Nő nem `čia`	Semleges nem `čie`
JA	`môj` `dom`	`moja` `mama`	`moje` `dieťa`
TY	`tvoj` `dom`	`tvoja` `mama`	`tvoje` `dieťa`
MY	`náš` `dom`	`naša` `mama`	`naše` `dieťa`
VY	`váš` `dom`	`vaša` `mama`	`vaše` `dieťa`
ON, ONO	`jeho` `dom`	`mama`	`dieťa`
ONA	`jej` `dom`	`mama`	`dieťa`
ONI, ONY	`ich` `dom`	`mama`	`dieťa`

Többes szám

	Hím nem (élő) `čí`	Egyéb `čie`
JA	`moji` `rodičia`	`moje` `deti`
TY	`tvoji` `rodičia`	`tvoje` `deti`
MY	`naši` `rodičia`	`naše` `deti`
VY	`vaši` `rodičia`	`vaše` `deti`
ON, ONO	`rodičia`	`deti`
ONA	`rodičia`	`deti`
ONI, ONY	`rodičia`	`deti`

Az első személyű (ja, → môj; my → náš) és második személyű (ty → tvoj; vy → váš) birtokos névmásokat a hozzájuk kapcsolódó főnév szerint ragozzuk.

tvoja malá sestra
tvoju malú sestru
o tvojej malej sestre
…

A harmadik személyhez tartozó névmások (on, → jeho; ona → jej; ono → jeho; oni → ich; ony → ich) nem ragozhatóak! Minden nemben, esetben és számban ugyanolyan alakjuk van.

jeho dom, jeho domu, jeho domy…
jej mačka, jej mačky, jej mačke…
ich auto, ich auta, ich autá…

Vonatkozó névmások ragozása

a) általános

N	-
G	`seba`
D	`sebe`/`si`
A	`seba`/`sa`
L	(`o`) `sebe`
I	`sebou`

A visszaható névmások olyan igék mellett is előfordulhatnak, melyeknél más nyelvekben nem, és fordítva:

volať sa

= A nevem...

A ragozásnál a visszaható névmás nem változik!

Ako sa voláš?
Volám sa Kristína.
Oni sa volajú Karl a Tom.

b) birtokos

Egyes szám

	Hím nem	Nő nem	Semleges nem
N	`svoj`	`svoja`	`svoje`
G	`svojho`	`svojej`	`svojho`
D	`svojmu`	`svojej`	`svojmu`
A	`svojho`^? / `svoj`^?	`svoju`	`svoje`
L	`svojom`	`svojej`	`svojom`
I	`svojím`	`svojou`	`svojím`

Többes szám

	Hím nem (élő)	Egyéb
N	`svoji`	`svoje`
G	`svojich`	`svojich`
D	`svojim`	`svojim`
A	`svojich`	`svoje`
L	`svojich`	`svojich`
I	`svojimi`	`svojimi`

Mikor használjuk a svoj birtokos névmást?

Jano mi požičal knihu. Čiu knihu? Svoju knihu. → Jano mi požičal svoju knihu.

Vigyázat: Nem mondhatjuk azt, hogy: Svoja kniha je zaujímavá. - a mondat értelmetlen.

On mi požičal svoju knihu.
Peter mi požičal (Petrovu) knihu.

On mi požičal svoju knihu.
Jano mi požičal (Janovu) knihu.

On mi požičal jeho knihu.
Peter mi požičal Janovu knihu.

On mi požičal jeho knihu.
Jano mi požičal Petrovu knihu.

Ona mi požičala svoju knihu.
Martina mi požičala (Martininu) knihu.

Ona mi požičala svoju knihu.
Lucia mi požičala (Luciinu) knihu.

Ona mi požičala jej knihu.
Martina mi požičala Luciinu knihu.

Ona mi požičala jej knihu.
Lucia mi požičala Martininu knihu.

További példák:

Rodičia dali svoje deti do materskej školy.
Trénujte svoju pamäť!
Svoj mozog musíme cvičiť.
Deti ľúbia svojich rodičov.

Mutató névmások ragozása

Egyes szám

N	`ten`	`tá`	`to`
G	`toho`	`tej`	`toho`
D	`tomu`	`tej`	`tomu`
A	`toho` / `ten`^?	`tú`	`to`
L (o)	`tom`	`tej`	`tom`
I	`tým`	`tou`	`tým`

Többes szám

N	`tí`	`tie`
G	`tých`	`tých`
D	`tým`	`tým`
A	`tých`	`tie`
L (o)	`tých`	`tých`
I	`tými`	`tými`

Kérdő névmások ragozása

Egyes szám

N	`aký`?	`aká`?	`aké`?
G	`akého`?	`akej`?	`akého`?
D	`akému`?	`akej`?	`akému`?
A	`akého`? / `aký`?^?	`akú`?	`aké`?
L (o)	`akom`?	`akej`?	`akom`?
I	`akým`?	`akou`?	`akým`?

Többes szám

N	`akí`?	`aké`?
G	`akých`?	`akých`?
D	`akým`?	`akým`?
A	`akých`?	`aké`?
L (o)	`akých`?	`akých`?
I	`akými`?	`akými`?

Egyes szám

N	`čí`?	`čia`?	`čie`?
G	`čieho`?	`čej`?	`čieho`?
D	`čiemu`?	`čej`?	`čiemu`?
A	`čieho`? / `čí`?^?	`čiu`?	`čie`?
L (o)	`čom`?	`čej`?	`čom`?
I	`čím`?	`čou`?	`čím`?

Többes szám

N	`čí`?	`čie`?
G	`čích`?	`čích`?
D	`čím`?	`čím`?
A	`čích`?	`čie`?
L (o)	`čích`?	`čích`?
I	`čími`?	`čími`?

A kto, čo kérdő névmások ragozása (eseti kérdések)

N	`kto`?	`čo`?
G	`koho`?	`čoho`?
D	`komu`?	`čomu`?
A	`koho`?	`čo`?
L (o)	`kom`?	`čom`?
I	`kým`?	`čím`?

Az „aký - ktorý” közötti különbség

Do akého obchodu? - a tárgy tulajdonságaira kérdezünk. Például:
Do malého obchodu, do veľkého obchodu, do nového obchodu…
Do ktorého obchodu? - a konkrét tárgyra kérdezünk rá. Például:
Do tohto obchodu, do toho nového obchodu na Dlhej ulici…

Aké tričko sa ti páči? - biele, červené, dlhé, krátke, moderné…
Ktoré tričko sa ti páči? - tamto, toto biele, to červené…

A „radi - rady” közötti különbség

Chcete ísť s nami?

`Veľmi` `radi`!	férfiak vagy férfiak + nők, gyerekek	hímnem, élő
`Veľmi` `rady`!	csak nők, esetleg gyerekek	minden más nem
`Oni` `sú` `radi`.	férfiak vagy férfiak + nők, gyerekek	hímnem, élő
`Ony` `sú` `rady`.	csak nők, esetleg gyerekek	minden más nem

Ha egy csoportban csak egy férfi, fiú van (hímnemű főnév), akkor az oni névmást kell használnunk (radi).